Életben vagyok, csak picit el vagyok veszve... Szóval, megjöttünk, félóra késéssel (gond volt a géppel induláskor), kétszer is sikerült földet érnünk (a pilóta úgy odab@szta a gépet a földhöz hogy az pattant egyet), aztán megérkeztünk a szállásra. Hát...

A szállással nincs gáz, szerintem. Tipikus londoni kisvárosi feeling, ugyanazok a kis, egyemeletes házak végig, kis udvarral az utca felől. Nyolcan vagyunk itt, jófejek a többiek, rendesek, segítenek, jó ez. Csak a környék, az a necces. Polkorrektül multi-kultinak mondanám, kis túlzással gettónak, a legkorrektebb talán a bevándorlónegyed kifejezés. Olyan detroitos a hangulata, ha értitek mire gondolok. Adja a ganxsta-érzést, na. Egyébként ez még nem Tottenham, az arrébb van.

Maga a város meg valahogy nem azt hozta amit vártam. Biztos van bennetek is egy kép Londonról: öreg, hangulatos, királyi, stb, szóvalbmegvan az az igazi londoni feelingje. Nekem valahogy nem jött át. Kicsit olyan, mintha terveztek volna egy nagy, büdös (gyorskajaszagú), koszos, szürke, zsúfolt várost, csak aztán rájöttek volna hogy ez kurvára nem fogja vonzani a turistákat, úgyhogy felhúztak volna egy Buckingham palotát meg egy Towert valamelyik bevásárlóközpont helyére. Mész az utcán, amiben abszolút semmi különleges hangulat nincs, aztán ez egyik sarkon befordulva egyszer csak ott egy Wastminster-apátság. Nem lehúzásképpen, nekem ez jött át. Ami tényleg szép, az a London Bridge, a Tower, meg a személyes kedvencem (meg itt mindenki kedvence), a Hyde Park. Na, az nem semmi. Kb. akkora mint Szeged, teli van emberekkel, kacsákkal, hattyúkkal, kézből evő mókusokkal. Nagyon édes pofák.

Amúgy a belváros nyüzsgő, teli üzletekkel, kávézókkal. A Soho állati, mindenhol bárok, night clubok, kurvák, mozik, színházak, egyszer bevetem magam majd oda, az tuti. Van itt is Chinatown, legalább ők nem itt laknak felénk.

Az idő szar már két napja. Amikor megjöttünk, vagy négy napig kánikula volt, szó szerint. Bár az is furán, tényleg pillanatról pillanatra változik a dolog. Szar lehet azért így huzamosabban élni, én már unom.

Kurv@sokat utazunk, egy óra amíg a belvároshoz beérünk. Kezdek már hozzánőni a double-deckerekhez. A csapok a leggázabbak, nem is írok semmit róluk. Majd később, azt még dolgoznom kell magamban. Aki volt már itt az tudja miről beszélek.

Munkánk már van, takarítóvállalatnál vagyunk. Nem gány, nem rossz, elleszek én itt egy-két hétig. Aztán irány a Soho.

Képet, majd később, ha megtalulom kezelni a blog.hu-t...